Szisztok!
Ez egy elég szétszórt rész lett, sajnálom...
Jay Asher
Tizenhárom okom volt...
Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, …ha megnyomod a PLAY-t.
Clay Jensen semmit
sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával
kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.
Ez a könyv sikeresen elnyerte az idei év legnagyobb
csalódása című díjat, úgy, hogy ez volt ez első
olvasmányom idén. És azt kell, hogy mondjam, nem, ezeket nem pozitív
értelemben gondoltam…
Sajnálom, nem olvastátok félre, én tényleg így
gondolom. Nekem is ha valaki az előtt
mondja e szavakat minthogy elolvastam volna, akkor egy aprócskát kiakadtam
volna. És nem azért, mert elspojlerezte az egészet, hanem, mert hogy merészel
valaki ilyet mondani ERRE a könyvre! Pedig megérdemli.
Kezdem azzal, hogy én azt a bizonyos tizenhárom okot
úgy képzeltem el, hogy tényleg olyanok lesznek, amiért van értelme véget vetni
az életnek. Olyasmikre gondoltam, hogy megerőszakolták, elrabolták, összetörték
a szívét. De nem ilyenek voltak! Hanem olyanok, amiket egy hisztis picsa
(bocsi) talált ki, csak, hogy sajnálják! Akit érdeklenek ezek az okoknak nem
mondható siránkozások, jelölje a következő sorokat: 1.
az első pasija, mert hát ő volt a kezdet! 2. megírt egy listát, hogy kinek van
a legjobb feneke a gólyák között, és Hannah lett az első (nem, dehogy arra
haragszik, aki ezután letapizta a seggét, nem, rá, mert ő írta a listát) de ez
a srác igazából régebben a barátja volt 3. mert inkább egy pletykának hitt,
mint neki 4. oké, ez tényleg durva, de kukkolta 5. csak kihasználta 6.
lesmárolta egy pasi egy büfében 7. mert ellopta a cetliket, amin bókok voltak
számára 8. ellopta azt a versét, ami az öngyilkos terveiről szólt 9. az Clay-é.
Ő nem csinált semmit, csak azért van rajta, hogy Hannah elmodhassa neki ezeket
a dolgokat… 10. egy sráccal együtt hagyta, hogy egy másik megerőszakoljon egy
lányt 11. egy balesetet okozott, ami miatt valaki meghalt 12. megerőszakolta
valaki. De ez se mondható igazán annak, mert Hannah hagyta, és engedte… 13. nem kapott olyan választ a szerinte
segítségkérésére, ami szerinte nem volt helyes.
Szóval ez a könyv szólt másról, mint egy
elkényesztetett kiscsaj rinyálásáról. Az „okai” csak amolyan mondvacsinált
dolgok voltak, egyik se olyan komoly, hogy emiatt végett vessen az életének.
Azt aláírom, hogy történtek vele rossz dolgok, de kivel nem? És egyébként is,
ha akart volna, tudott volna tenni ellene valamit. Képes lett volna változtatni,
de ő nem élt a lehetőséggel. És ezek után sajnáljuk? Amikor még arra sem volt képes, hogy csak bumm, meghalok. Nem, neki bűntudatot kellett keltenie jó pár "ártatlan" ember szívében, mert az úgy buli. Oké, ők is hibásak voltak, de ezek mind olyan dolgok voltak, amik az ő bajuk, Hannah csak beképzelte magát a problémájukba!
És a segítségkérés. Az egyik ok, hogy szerinte segítséget kér, de szerinte nem a legmegfelelőbb választ kapja. De könyörgöm, ha tényleg segítséget kértél volna, akkor hidd el, segítetek volna Neked! De nem, te egy önző barom (bocsii) voltál, és ahelyett, hogy normál ember módjára beismerted volna a hibáidat, te a rövidebb utat választottad, ezzel sok embernek fájdalmat okozva. Ha egy tanácsadóhoz fordulsz, vagy az egyik tanárodhoz, biztos segít! És a szüleiddel sincs olyan rossz kapcsolatod! Oké, veszekedtetek néha, de melyik család nem? eszedbe sem jutott, hogy sulit válts, v agy hogy elköltözzetek, igaz? És akkor nem is említettem Clayt. Szerelmes voltál belé, tudtad, hogy nki is bejössz, ha csak annyit mondtál volna, hogy "baj van", ő egyből ott termett volna, és nem engedte volna el a kezed! Ha hagytad volna, ő szívesen melléd állt volna a bajban. De te csak ellökted magadtól, nem törődve semmivel. És most ő szenved a te hülyeséged miatt...
Idegesített, hogy Hannah terve szerint, a hallgató kísérje végig a történetét a szerint, hogy éppen hol zajlik az adott sztori. És Clay így is tett. Nehéz volt figyelni, hogy most épp mi történik, és ezzel egy időben, hogy hol is járunk. Szerintem e nélkül élvezetesebb lett volna.
Kifejezetten zavart még, hogy egyszer Hannah, egyszer pedig Clay gondolatait olvashattam. Totál összezavart ez a kettő folytonos váltogatás. Itt is egy példa: "-Az egy hetes. Egy fából készült vonalzóval kisimítom a gyűrűdéseket. Hát akkor jó, ha te tudod, hogy az egy hetes." Csak hogy értsétek, a normál Clay-é, a dőlt pedig Hannah gondolatai. Eleinte még izgalmasnak találtam, de később teljesen belezavarodtam.
Most, hogy jól "leszidtam" szegény könyvecskét, most akkor hadd mondjam el, hogy fantasztikus gondolatnak tartottam ezt az egész diktafonos, kazettás ötletet, hisz kinek jutna eszébe ez a 21. században? És Hannah/Jay is olyan szuperül mesélt! Teljesen bele tudtam magam élni a történetbe. Mindemelett az alapötlet is jó volt, de kivitelezése már nem annyira.
És a segítségkérés. Az egyik ok, hogy szerinte segítséget kér, de szerinte nem a legmegfelelőbb választ kapja. De könyörgöm, ha tényleg segítséget kértél volna, akkor hidd el, segítetek volna Neked! De nem, te egy önző barom (bocsii) voltál, és ahelyett, hogy normál ember módjára beismerted volna a hibáidat, te a rövidebb utat választottad, ezzel sok embernek fájdalmat okozva. Ha egy tanácsadóhoz fordulsz, vagy az egyik tanárodhoz, biztos segít! És a szüleiddel sincs olyan rossz kapcsolatod! Oké, veszekedtetek néha, de melyik család nem? eszedbe sem jutott, hogy sulit válts, v agy hogy elköltözzetek, igaz? És akkor nem is említettem Clayt. Szerelmes voltál belé, tudtad, hogy nki is bejössz, ha csak annyit mondtál volna, hogy "baj van", ő egyből ott termett volna, és nem engedte volna el a kezed! Ha hagytad volna, ő szívesen melléd állt volna a bajban. De te csak ellökted magadtól, nem törődve semmivel. És most ő szenved a te hülyeséged miatt...
Idegesített, hogy Hannah terve szerint, a hallgató kísérje végig a történetét a szerint, hogy éppen hol zajlik az adott sztori. És Clay így is tett. Nehéz volt figyelni, hogy most épp mi történik, és ezzel egy időben, hogy hol is járunk. Szerintem e nélkül élvezetesebb lett volna.
Kifejezetten zavart még, hogy egyszer Hannah, egyszer pedig Clay gondolatait olvashattam. Totál összezavart ez a kettő folytonos váltogatás. Itt is egy példa: "-Az egy hetes. Egy fából készült vonalzóval kisimítom a gyűrűdéseket. Hát akkor jó, ha te tudod, hogy az egy hetes." Csak hogy értsétek, a normál Clay-é, a dőlt pedig Hannah gondolatai. Eleinte még izgalmasnak találtam, de később teljesen belezavarodtam.
Most, hogy jól "leszidtam" szegény könyvecskét, most akkor hadd mondjam el, hogy fantasztikus gondolatnak tartottam ezt az egész diktafonos, kazettás ötletet, hisz kinek jutna eszébe ez a 21. században? És Hannah/Jay is olyan szuperül mesélt! Teljesen bele tudtam magam élni a történetbe. Mindemelett az alapötlet is jó volt, de kivitelezése már nem annyira.